Az ifjú Viktória királynő
2010-03-30
(The Young Victoria)
Színes, feliratos angol-amerikai történelmi dráma, 2009
Főszereplők: Emily Blunt, Rupert Friend
Rendezte: Jean-Marc Vallée
105 perc
Budapest Film
Mozipremier: 2010. március 4. 
1837-et írunk. Viktória hercegnő tizennyolcadik születésnapjának estéjén az angol trónörökös személye a brit hatalmi harc tárgya. Nagybátyja, Vilmos király haldoklik, így Viktória a trón várományosa, az ő kegyeiért verseng mindenki. Ám zsarnok anyja és ambiciózus tanácsadója, Conroy távol tartja az udvartól, elérve ezzel az ifjú királyi sarj gyűlöletét. Ekkor találkozik unokatestvérével, Alberttel, akit gyermekkora óta tudatosan arra készítettek fel, hogy leendő férje legyen, és akinek szintén elege van kékvérű felmenőinek manipulációjából. Kapcsolatuk barátságból csakhamar szerelemmé alakul át. De képes lesz-e az időközben királynővé koronázott ifjú uralkodó életét országának szentelni, szívét pedig egyetlen embernek ajándékozni?
INFÓ
Jean-Marc Vallée nagyszabású romantikus életrajzi drámája az újkori történelem egyik legjelentősebb királynőjének ifjúkori éveit mutatja be, akinek több mint hatvan évig tartó uralkodása alatt élte Nagy-Britannia fénykorát, és ekkor alakult át Európa térképe a maihoz hasonlatossá.
Az ifjú Viktória szerepében Emily Blunt (Szerelmem nyara, Az ördög Pradát visel, Tiszta napfény), Albert herceg szerepében Rupert Friend (Chéri - Egy kurtizán szerelme) látható.
Az alkotás Oscar-díjat nyert 2010 márciusában a legjobb jelmez kategóriában, 2010. februárban pedig két BAFTA-díjat (Brit Filmakadémia-díjat) kapott a legjobb látvány és legjobb smink, fodrász kategóriában.
A Wikipédiából:
"Viktória királynő (Queen Victoria of the United Kingdom, teljes nevén Alexandrina Victoria; 1819. május 24 - 1901. január 22.) Nagy-Britannia és Írország királynője 1837. június 20-tól, India császárnője 1876. május 1-jétől haláláig, 1901. január 22-ig.
A történészek előszeretettel nevezik Európa nagymamájának.
Az ő uralkodásának idejét nevezik viktoriánus korszaknak, amelyet az angol történészek Nagy-Britannia fénykorának tekintenek. Ő volt eddig a leghosszabb ideig uralkodó brit királynő. Az ő 63 év 7 hónap uralkodása alatt Nagy-Britannia gyarmatbirodalma megháromszorozódott. Az ipari forradalom alatt vált országa a világ vezető ipari hatalmává.
Ő volt a Hannover-ház utolsó uralkodója, fia és utódja, VII. Eduárd brit király már a Szász-Coburg és Gotha-ház uralkodója volt. Számtalan gyermeke révén a mai európai királyi családok többségével rokonságban állt.
Edward kenti herceg már 50 éves volt, amikor feleségül vette az özvegy Viktória szász-coburg-saafeldi hercegnőt. Kettőjük egyetlen gyermeke, Alexandrina Viktória 1819. május 24-én született a Kensington Palotában. Születésekor ötödik volt a trón várományosainak sorában. A "konkurencia” azonban hamar eltűnt a kis Viktória (vagy ahogy a családban az Alexandrina névből becézték: Drina) útjából: születése után alig 8 hónappal apja rákban elhunyt, majd meghalt nagyapja, III. György király is. A következő király, IV. György gyermektelenül halt meg, amikor Viktória csak 11 éves volt. A következő királynak, IV. Vilmosnak nem voltak törvényes gyermekei, így a kis Viktória a trón örököseként lépett elő… A visszaemlékezések szerint a kis Drina kedves játékos, gyermek volt, aki egy szinte csak nőkből álló háztartásban nőtt fel. Édesanyja Lehzen bárónő segítségével poroszos nevelést biztosított a számára, és nagy hangsúlyt fektetett a vallásoktatásra is. A család szoros kapcsolatot ápolt a coburgi rokonokkal, így ismerte meg Viktória 1836-ban az unokatestvérét, és későbbi férjét, Albert herceget, akit szinte rögtön szimpatikusnak talált.
Viktória férje és élete szerelme első unokatestvére, Albert szász-coburg-gothai herceg volt, akit a családi találkozókról már régóta ismert. Albertet mentora, Stockmar báró (akit Európa egyik legjobb politikusának is tartottak) tudatosan készítette az angol társuralkodói posztra, Viktóriára gyakorolt befolyása révén igyekezett hatni Európa politikájára. Albert szorgalmas, poroszos mentalitású ember volt, érdekelte a tudomány és az irodalom. Rendszerető, alapos, de befelé forduló egyéniség volt, akit nehezen fogadott el az angol arisztokrácia. Albert nem kereste a kalandokat, a házasságában hűséges és elkötelezett férj volt, nem szeretett vadászni és nem ivott, így eléggé kilógott az angol úri társaságból.
Talán ezek a tulajdonságai nyűgözték le az életvidám, és szórakozni mindig kész Viktóriát is; bár az a tény sem volt elhanyagolható, hogy Albert rendkívül jóképű férfinak számított.
A pár 1840. február 10-én házasodott össze, és ettől a naptól kezdve Viktória élete is gyökeresen megváltozott. Őrülten szerelmes volt a férjébe, és leste minden kívánságát. Albert nem szimpatizált Lehzen bárónő udvari befolyásával és Lord Melbourne politikai elképzelésével, így az egykori nevelőnőnek és a miniszeterelnöknek mennie kellett. A nyugalmat kedvelő Albert leszoktatta Viktóriát a szüntelen bálokba járásról: ők ketten sokat ültek otthon, könyvekből olvastak fel, vagy sétáltak a parkban.
A házasságból kilenc gyermek született.”
