A fehér szalag
2010-02-17
Fekete-fehér, feliratos német-osztrák-francia-olasz filmdráma, 2009
Főszereplők: Christian Fiedel, Ernst Jacobi, Leonie Benesch, Ulrich Tukur, Ursina Lardi, Fion Mutert, Michael Kranz, Burghart Klaussner, Steffi Kühnert
Forgatókönyvíró-rendező: Michael Haneke
144 perc
Cirko - Másképp Alapítvány
Mozipremier: 2010. február 18. 
A történet egy főúri birtokon játszódik Németországban, 1913 közepén. A narrátor a helyi iskolaigazgató, aki évekkel később saját emlékeiként mesélni el a történteket, mégpedig úgy, mint lehetséges vagy részleges magyarázatot arra, ami Németországban történt az azt követő évtizedekben. A békétlenség egy véletlennek tűnő balesettel kezdődik, amikor a doktor lova megbotlik. Ezt egy haláleset követi, majd a rejtélyes körülmények között elhunyt asszony fia bosszút áll, megtámadva a báró káposztatermését. A további baljós esetek is megmagyarázhatatlanok.
A tanító - narrátorunk - egy Eva nevű lánynak udvarol, aki a báró gyermekeire vigyáz. A báró a fiát ért fizikai támadás miatti dühében kirúgja a nőt. Mindeközben a tanító gyanakodni kezd, hogy a lelkész gyerekeinek közük van a zavargásokhoz, miután talál egy rövid levelet egy áldozat üzenetével arról, hogy a gyerekeket érő támadások csupán büntetések a szülők bűneiért.
A másik lehetséges magyarázat, hogy maga a narrátor a tettes…
INFÓ
A másik lehetséges magyarázat tehát, hogy maga a narrátor a tettes… Nem csupán azért, mert Michael Haneke cselszövőinek (és közönségének) legtöbbje a tanult középosztályból kerül ki. Hisz minden, amit a képsorokon látunk, a nézőkhöz a narrátor közvetítésével jut el, akinek van egy folyamatosan hangoztatott tézise: emlékeit bizonytalan idő után próbálja felidézni, azért, hogy megpróbálja megmagyarázni, mi okozta a németországi történéseket az azt követő években. Nem ragaszkodik ugyan ehhez az értelmezéséhez, ugyanakkor már a film elején leszögezi. Sőt, a film első nézői közül sokan továbbfejlesztik az elképzelést: akad, aki a filmet a "nemzetszocializmus alaptörténetének” nevezi.
Az iskolaigazgató hiányos narrációjának funkciója, hogy próbára tegye a fikció iránti nézői elvárást. Az kérdés az, hogy követjük-e a tanárt, és megkonstruáljuk magunkban a megmagyarázatlan eseményeket; hogy megmagyarázzunk valami nagyobb dolgot, mindezt allegóriaként kezelve. Haneke narrátora óvatosan elhallgatja a dátumokat és a történelmi eseményekre való referenciákat egészen a film végéig - csak a bicikli és a nagyvonalakban látszódó traktor jelzi, mikor játszódik a történet és az sem teljesen tiszta, hogy vajon tényleg azért meséli-e el mindezt, hogy rávilágítson az első és a második világháború eredetére…
Az alkotás a 62. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon, 2009-ben elnyerte a legjobb filmnek járó Arany Pálma-díjat, az Európa Filmdíjak 2009 díjkiosztóján pedig három díjat érdemelt: a legjobb európai film, a legjobb rendező és legjobb forgatókönyvíró kategóriában, egyaránt Michael Heneke révén.
2010. január 17-én a mű Golden Globe-díjat nyert a legjobb idegennyelvű film kategóriájában.
